Bejelentkezés
Akupunktúra
Több mint fájdalomcsillapítás
A hagyományos kínai orvoslás a szelíd gyógymódok közé tartozik – nem alkalmaz olyan technikákat és beavatkozásokat, melyek káros mellékhatásokkal járnak. Elsősorban a test és szellem energetikai egyensúlyának mechanikai ingerlésen alapuló vagy gyógynövényes terápiákkal való visszaállítására törekszik.
A diagnózis a beteg leleteinek figyelembe vétele mellett a pulzus, nyelv és egyéb tünetek megvizsgálásával és értelmezésével történik. A szakképzett és tapasztalt orvos számára a betegség külső jegyei, mint foltok megjelenése a bőrön, a szem elszíneződése, alaki torzulások, a beteg viselkedése már önmagában is fontos információkat közölnek, amit az orvos kikérdezéssel és vizsgálatokkal pontosít.
Az akupunktúra bizonyos, meghatározott testfelszínen történő területek, pontok mechanikus ingerlése, amelynek létezése a Hagyományos Kínai Orvoslás egyik szakterületeként vált ismertté. Bár a hagyományos kínai szakirodalom korábban nem említhette a beavatkozásoknak élettani hátterét, újabban kiterjedt kutatások folynak úgy Keleten, mint Nyugaton a hatásmechanizmus alapjaival, a szerteágazó élettani hatások magyarázatával. A biológiailag aktív pontok elektromos jellemzőinek vizsgálata már korábban elkezdődött, amelynek során igazolták [Niboyet, 1949], [Okazaki,1975)] a bőr egyes területeinek csökkent elektromos ellenállását a környezetéhez képest.
Az akupunktúra segítségével létrehozható fájdalomcsillapítás (analgesia) e módszerrel történő kivitelezésére mintegy három évtizede figyeltek fel nyugaton. Ennek is köszönhető, hogy sajnálatos módon e terület került a kutatások előterébe, holott a Hagyományos Kínai Orvoslás nem csupán a fájdalomcsillapítás területén ért el eredményeket.
Az akupunktúra olyan terápiás módszer, amelynek során vékony tűket szúrnak a bőrfelszín bizonyos pontjaiba annak érdekében, hogy helyreállítsák a szervezet működésének harmóniáját. Az akupunktúrás terápia, mint belső összefüggéseiben egységes rendszer Kínában alakult ki a Kr.e. 1200 és 220 közötti időben.
Mikor kell alkalmazni?
Amint azt egy jeles kutató megfogalmazta, “az akupunktúra igazi birodalma a funkcionális rendellenességek között található meg”, vagyis olyankor, amikor a test “valamit rosszul csinál“. Gyulladásos betegségek, keringési rendellenességek, neurológiai és neuro-muscularis problémák, endokrin-betegségek és hasonlók esetén. Az ilyen betegségek nem keletkeznek csak úgy egyszerre, hanem hosszú idő, esetleg évek hanyatlásának eredménye.
Mi történt volna, ha ezt a hanyatlást már egészen az elején megállítottuk volna, még mielőtt a szövetek véglegesen megsérültek?
Az akupunktúra az izomgörcs okozta fájdalmak, a gyulladások, keringési zavarok kezelésére is alkalmas. Ezért széles körben alkalmazzák “minden fajta fájdalommal kísért rendellenesség kezelésére, ideértve a fizikai sérülések okozta fájdalmat is. A hagyományos kínai elmélet szerint az akupunktúra a fájdalmat nem annak eltompításával, hanem a keringés helyreállításával szünteti meg. Ezt a feltevést alátámasztják a legutóbbi idők kutatásai, amelyek igazoltak, hogy a görcsös izom lecsökkent hőmérséklete akupunktúrás stimulálással visszaállítható a normális szintre.
A hagyományos kínai elmélet szerint ugyanis létezik a testben egy felszíni keringési rendszer, amelyet a nyugati fiziológia még nem ismert fel és ez közvetíti ezeket a hatásokat. Ez a bőrfelszín alatt, valószínűleg a bőrt az izmoktól elválasztó kötőszövetben futó, hosszanti “csatornákból” vagy “meridiánokból” álló rendszer helyenként mélyen behatol a testbe és így kapcsolatot teremt az összes belső szerv és szerkezet között. A csatornákon keresztül folyik egy bizonyos “energia”, amit a kínaiak qi-nek neveznek (csí-nek ejtjük).
A qi, amelyet a nyugatiak elektro-kémiai vagy biomágneses energiához hasonlítanak, az élet elsőrendű meghatározó ereje, minden élettani folyamat alapja. Ahol folyamatosan halad, ott egészség van, ahol viszont áramlása megszakad, stagnál vagy erőtlen, ott betegség lép fel. Az akupunktúrás kezelés célja az életteli áramlatnak a helyreállítása és újraharmonizálása.
2.000 év tapasztalata
Ezt a koncepciót használván fel elméleti alapként a kínaiak létrehoztak egy belső összefüggéseiben egységes rendszert, amely az elmúlt 2000 év során hatékonynak bizonyult. A klasszikus kínai irodalomból kitűnik, hogy a történelem folyamán az akupunktúrát mindig betegségek gyógyítására használták, nem pusztán fájdalomcsillapításra. A megjelent tanulmányok szerzőinek legnagyobb része ideg- (neuro-) kémiai alapot tulajdonít az akupunktúra mechanizmusának: a kezeléssel ingerelt, az akupunktúrás pontok közelében levő idegvégződések az ingerületeket a központi idegrendszerbe továbbítják, ennek hatására ott fájdalomcsillapító vegyi anyagok szabadulnak fel.
Az akupunktúra tehát olyan módszer, amely az élettani működés szabályozásával elősegíti a normális egészségi állapot helyreállítását. Az eddigi kutatási eredmények bizonyossá teszik, hogy az akupunktúra valóban képes szabályozni és normalizálni az élettani funkciókat.
Miben jobb mint a gyógyszerek?
Az akupunktúra semmilyen káros vegyi anyagot nem használ. Nagyon fontos, hogy ennek a gyógymódnak nincs mellékhatása és erősíti az immunrendszert.