Bejelentkezés
Általános bőrgyógyászat
A bőrgyógyászat vagy idegen szóval dermatológia az orvostudomány azon ága, amely a bőr megbetegedéseivel, azok tünet- és kórok tanával, illetve gyógykezeléseivel foglalkozik. Klinikai módszereiben több ponton érintkezik a szövettannal, a bakteriológiával, a virológiával, a mikológiával és a szerológiával, valamint az allergiás kórképek kezelése révén az allergológiával is. Hagyományosan a bőrgyógyászat tágabban értelmezett keretein belül kezelik a szexuális úton terjedő betegségekkel foglalkozó venerológiát is, amelynek magyarázata, hogy ezen betegségek első tünetei a bőrön, illetve a nyálkahártyákon figyelhetőek meg.
Az ókortól kezdve foglalkoznak a bőr betegségeivel és azok diagnosztizálásával. Az első kifejezetten bőrgyógyászati könyvként számon tartott mű az itáliai Geronimo Mercurali 1572-ben írt, De morbis cutaneis című könyve. Az orvostudomány újkori specializálódásakor a belgyógyászat része volt, a 19. században különült el és vált önálló orvosi és tudományággá. Magyarországon szintén a 19. században teremtették meg a dermatológiai szakképzés egyetemi műhelyeit, nyitották meg az egyes kórházak bőrgyógyászati osztályait.
A bőr legnagyobb méretű szervünk. Legfontosabb funkciója a szervezet külső behatásoktól való védelme. A felnőtt ember bőrének felülete átlagosan 1,5 m2, súlya kb. 12 kg (a testsúly 8-10%-a). A bőr felszíne, szerkezete, valamint a teljes illetve az egyes rétegeinek vastagsága testtájanként változó. Az emberi bőr a szervezetünk első védelmi vonala.
Három réteg építi fel: a hám, az irha, és a bőralja.
A bőr funkciói:
- A szervezetet elhatárolja a külvilág felé és védi annak káros behatásaitól
- Alapvető szerepe van a hőszabályozásban
- A tela subcutanea zsírszövete energiaraktár, emellett hőszigetelő réteg
- A tapintás, hőérzés, felszíni fájdalomérzés érzékszerve
Szőr: a kültakaró különböző területein, az irhában szőrtüszőket találunk. A bőrből kiemelkedő, elszarusodó hámsejtekből felépülő szőrszálat az erekkel körülvett szőrtüsző/hajhagyma képezi. A szőrszálak anyaga elsősorban egy fehérje, a keratin.
Köröm: az ujjakon a hám felső rétege képezi a körmöt, ami a körömágy hámsejtjeiből kialakuló lapos szaruképződmény és egész életünkön át növekszik.
Mirigyek: Ide tartoznak a faggyúmirigyek, a verejtékmirigyek, az apokrin (illat) mirigyek, és az emlőmirigy. A bőr mirigyei főleg a bőr védelmét, és részben a hőszabályozást szolgálják. Az emlőmirigynek nőknél különleges funkciója a tej termelése a laktációs periódusban.
A bőr számos területe speciális jellemzőkkel bír. Például a tenyér és a talp, ahol a szőrtüszők hiányoznak, viszont sajátos bőrlécrajzolat van. Sajátos szerkezete van az arc bőrének is, ahol arcizmok (mimikai izmok) közvetlenül a bőr kötőszövetébe sugároznak, és nincs meg a fent leírt rétegeződés.
Különleges szerkezetű a hajas fejbőr (fejsisak; galea aponeurotica) is.
Bőrbetegségek: A bőr betegségeit számos elv alapján lehet csoportosítani. Az egyik egyszerű csoportosítás: gyulladás, daganat, folt, színeltérés és a bőr állaga.
Gyulladás: Gyulladással járhatnak például a baktérium-fertőzések, jellemző a gyulladás a pikkelysömörre, az allergiás betegségekre.
Daganat: A daganat lehet jó- és rosszindulatú. A jóindulatúak közé tartoznak például a fibroma és az anyajegyek. A rosszindulatúak közül legismertebb a melanoma.
Folt, színeltérés: Bár a foltos bőrbetegségek jó részében gyulladás mutatható ki szövettani vizsgálattal, most az egyszerűbb áttekinthetőség kedvéért ezeket külön csoportba vettük. Foltokat okoz például a vitiligo és a pityriasis versicolor.
A bőr állaga: Ide soroljuk a bőr szárazságát, a túlzott zsírosságát és a ráncosodást. A száraz bőr hajlamot teremt számos bőrbetegség kialakulására, különösen jellemző az atópiás ekcémások száraz bőre. A bőr túlzott zsírossága a fénylő megjelenés miatt zavar sokakat. A ráncosodás egyrészt a korral jár, de külső hatások, főleg a napsugárzás is szerepet játszik benne.
Pikkelysömör, psoriasis: A pikkelysömör olyan nem fertőző, gyakran előforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bőrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bőrsejtek a bőr felszínén vörös, pikkelyszerű, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.
Seborrhoea: A seborrhoea nem csak esztétikai probléma. “Viselőjének a látványon túl más kellemetlenségeket is okozhat. A betegség kialakulása alapvetően alkati tényezőktől, genetikai adottságoktól függ. Apubertáskor után mindkét nemnél egyaránt előfordulhat, de bizonyos tünetei főként a férfiak életét keseríti meg.” A seborrhoeás elváltozások elsősorban az arc, a dekoltázs, a hát felső részére és a hajas fejbőr területére lokalizálódnak. A seborrhoeások egyébiránt hajlamosak a hajzsírosodásra, a hajkorpásodásra, időnként duzzadt pattanások jelennek meg a bőrükön, illetve kialakulhat náluk seborrhoeás dermatitis (bőrgyulladás) is.
Atópiás dermatitisz, ekcéma, neurodermitis: Az utóbbi években a csecsemők és kisgyerekek körében egyre növekvő számban jelentkező bőrbetegség az atópiás dermatitisz. Az atópiás dermatitisz veleszületett atópiás hajlamon alapuló, és számos környezeti tényező által befolyásolt krónikus betegség. A betegségre utaló jelek gyakran már a születés utáni első hónapok után észlelhetők. A tünetek gyerekeken és felnőtteken elsősorban az arc a könyök, térdhajlat és a nyak területére, valamint a comb belső felszínére, ill. testnyílások környékére lokalizálódnak. Csecsemőkön a típusos lokalizáció a hajas fejbőr és az arc.
Akne vulgaris (akne, comedo, folliculitis, szőrtüszőgyulladás): A seborrhoeás bőr gyakori és súlyos szövődménye a szőrtüszők idült gyulladása. Az évekig elhúzódó, súlyos kozmetikai torzulással járó esetek komoly kezelési gondot jelentenek. Az akne vulgaris legkorábbi tünete a faggyúmirigyeket legnagyobb számban tartalmazó seborrhoeás bőrterületeken a comedók (mitesszerek) megjelenése.