Sejtek harca – A méhszájseb és kezelése
A nő méhe 2 részre osztható: a hüvelyben lógó méhnyakra és a kismedencében lévő méhtestre. A méh a méhnyakon áthaladó méhnyakcsatornán keresztül érintkezik a hüvellyel, ezen az úton jut keresztül a menstruációs vér is. A méhnyakcsatorna belső felszínét egy speciális típusú hámszövet, a hengerhám béleli. A méhnyakcsatorna külső – hüvely felé eső – felszínét egy másik hámszövet, a laphám borítja. Ez a hüvely nyálkahártyájának hámszövete is.
HÁMSEJTEK HÁBORÚBAN
A méhnyakcsatornában a két hámszövet egymásba ér. A méhnyakcsatornából a hengerhám ki akar növekedni a méhnyak felszínére, ahol a laphám van, a laphám viszont – a méhnyak külső felszínéről – be akar növekedni a méhnyakcsatornába. Azt a „csatateret”, ahol ez a két hámszövet átalakul egymásba, nevezzük hétköznapi nyelven „méhszájseb”-nek, orvosilag pedig ektrópiumnak. A méhszájseb nagysága nemcsak egyénenként változó, hanem adott esetben akár évről évre is változhat a nagysága. Kialakulásában a genetikai tényezőknek, környezeti hatásoknak, a női hormonoknak – ösztrogén, progeszteron -, vegetatív idegrendszeri és pszichoszomatikai folyamatoknak van szerepe.
VESZÉLYES ZÓNA
A méhnyakrák legtöbbször pont a méhszájsebnek megfelelő területről indul ki. Ezért fontos a szexuális élet megkezdése után – még az egészséges nőknél is – évente egyszer a nőgyógyászati vizsgálat és a méhnyakrák-szűrővizsgálat- kenetvizsgálat, citológia -, mely során a méhnyak külső felszínéről és a méhnyakcsatornából kell mintát venni. Ezzel egy időben kolposzkóppal – azaz speciális típusú mikroszkóppal – is analizálni kell a méhszájsebnek megfelelő területet. Fontos kideríteni ilyenkor, nincs-e a méhnyakon, illetve a méhnyakcsatornában gyulladás, például Chlamydia- vagy HPV-fertőzés, illetve méhnyakrákra utaló gyanús elváltozás.
JEGYEZZÜK MEG: A tapintásos hüvelyi vizsgálat, a cytologiai eredmény és a mikroszkópos analízis eredményei mindig együtt értékelendők, és csak a három együtteséből lehet megnyugtató véleményt alkotni. A biztonságot ultrahangvizsgálattal növelhetjük.
A MÉHSZÁJSEB TÜNETEI
A méhszájseb sokszor semmiféle tünetet nem okoz. Ám előfordulhat, hogy szexuális együttlét után – mivel a kapilláris erek ilyenkor elpattanhatnak a méhszájban – néha egy kis átmeneti vérzést okoz. Mivel a méhszájseb területén fokozott a váladéktermelés, ez az arra hajlamos nőknél – meggyengült immunredszer, pszichoszomatikus problémák – visszatérő hüvelyi gyulladást eredményezhet. Méhnyakrák esetén – melyet tévesen méhszájsebnek is neveznek – véres, húslészerű hüvelyi folyás hívhatja fel a figyelmet a problémára.
Kezelése
Ha a méhnyakrákszűrés eredménye – évente kell ismételni a szűrést! -negatív, és nincs a páciensnek nőgyógyászati panasza, akkor a méhszájsebet évente egyszer kell ellenőrizni, a nőgyógyászati kontrollvizsgálat alkalmával! Ha szerepet játszik egy visszatérő hüvelygyulladás kialakításában, akkor holisztikus terápiával kell ezt is kezelni, például propolisz-, tejsav- és gyógynövénytartalmú kúpokkal. Ezek a méhszájseb nagyságának csökkenését segítik elő. Ha a „méhszájseb”-ről kiderül, hogy daganat, akkor biológiai daganatkezelés szükséges – természetesen az akadémiai orvoslással szorosan együttműködve. Mindkettő orvos feladata.
