Érdekességek a gerincről, amit egy derékfájósnak mindenképp tudni érdemes!
Egészséges emberben a gerincoszlop szemből nézve egyenes, oldalirányból nézve pedig a nyaki és az ágyéki területen is egy homorú görbület (lordosis) látható, amíg a háti szakaszon egy domború görbület (kyphosis) észlelhető.
Egy kis érdekesség, ha talpunkon megfigyeljük a belső boltív vonalát a sarkunktól a nagylábujjunkig, akkor annak ívének lefutása a gerincünkének felel meg (sarok a keresztcsont területe, belső boltív homorú része a derék szakasz, átfordulása a lábközépcsontok területén a háti rész, az nagylábujj ízülete fele meg a vállövi területnek és a nagylábujjunk a nyaki résznek) és statikai szempontból is szorosan összefügg a két terület. A gerincoszlop statikai változásai kihatással vannak a talp izmaira, hiszen másképp kell stabilizálni és az álló helyzetet megtartani, de ez fordítva is igaz. Tudjuk, hogy egy lúdtalp statikailag jelentős hatással lehet a térd és csípő ízületen keresztül gerincünk állapotára, terhelésére. Ezért a gerinc panaszok vizsgálatánál nem elég csak a panaszos területet megnézni, hanem az egész embert kell komplex fizikális vizsgálattal áttekinteni.
Gerincünkben az egymás felett elhelyezkedő csigolyákat kisízületek, szalagok és izmok kötik össze. Az ízületi tokok, szalagok az egyik stabilizátorai gerincoszlopunknak, de ha itt valami történik (pl. megnyúlás, lazulás) akkor még mindig ott vannak izmaink, amik képesek a rendszert megtartani. Az izmok a rendszer aktív részei, amelyek alakítani, irányítani, formálni tudják azt, hogy mi történjen a passzív alkotóelemekkel (csigolyák, porckorong). Tehát izmaink karbantartásával, edzésével érhetjük el leghamarabb, hogy gerincünk és a passzív elemek helyzete, terhelhetősége a legoptimálisabb legyen. A gerinc melletti törzsizmokkal végzett rendszeres és helyes gyakorlatok, nem csak a helyes testtartást segítik, hanem a porckorongok élettartamát is növelik.
A testi tüneteket nem tudjuk elválasztani a lelki folyamatoktól, hiszen a két folyamat szoros kölcsönhatásban van egymással. Selye János stresszel kapcsolatos kutatásai és elméletei ezt a tényt már az 1900-as évek elején megállapították, de sem a gyógyításban, sem a gyógyulásban nem vesszük még ezeket a tényeket elég komolyan. Ma egyre több dolgot élünk meg stressznek és legtöbb esetben ezeket a stresszhelyzeteket ülve az irodánkban, a kocsiban és a televízió előtt éljük meg. Így izmaink folyamatos feszítésben és ugrásra kész állapotban léteznek, amiből a feszültség levezetése megfelelő mozgással csak nagyon ritkán történik meg.
A feszített izmok keringése idővel egyre rosszabb lesz. Ez a túlfeszítettség hosszútávon az ízületeknek is megterhelő lesz. Ezért fordulhat sok esetben elő, hogy a derék és ízületi fájdalmak hátterében a röntgen alig talál elváltozásokat, vagy a talált elváltozások nem indokolják a panaszokat. Az esetek 85%-ában a fájdalom nem köthető kimutatott patológiás elváltozáshoz, vagy ideggyöki érintettséghez. Ha a pácienssel az orvos kellő alapossággal beszélget el, a legtöbb esetben kiderül, hogy a panaszokat megelőző időszakban a külső tényezők megléte mellett egy új életesemény (válás, munkahelyi leépítés, gyászesemény, megváltozott körülmények), családi vagy munkahelyi feszültség is, mint pszichikai faktor fokozottan jelen volt. Így lehet megalapozott az a tény, hogy tíz magyarból hatnak pszichés okok miatt fáj a dereka és a derékfájdalom az esetek 70-80%-ban pszichoszomatikus eredetű. A hátterében patológiás tényezőként a megborult izomegyensúly is jelen van, a melyre a stressz csak rásegít. Emiatt lehetséges, hogy az iskolákban is megnőtt elvárások, felvételik, különórák már a koragyerekkorban is stressz tényezőként előhozzák a testben a 30-40 évesekre jellemző fájdalmakat. A kiváltó okokat tekintve, amelyek külsők (hanyag tartás, tartós ülés vagy fizikai terhelés) és pszichések nem véletlen, hogy a gyógyszeres terápia a legtöbb esetben nem vezet önmagában eredményre, ezért érdemes olyan szakemberrel konzultálni, aki nem csak a pillanatnyi állapoton akar segíteni, hanem figyelembe veszi a hosszú távú megoldási lehetőségeket is, hogy a panaszok a későbbiekben elkerülhetőek legyenek.
