Hogyan zajlik egy általános belgyógyászati vizsgálat?
A vizsgálat kórtörténet kikérdezésével, azaz az orvos részletesen kikérdezi a beteget a tüneteiről illetve rákérdez a családban előforduló betegségekre. Nagyon fontos a családi halmozódás vagy a családban előfordult kórképek életkori megjelenése: legfőképpen a szív-érrendszeri (magas vérnyomás, szívinfarktus, érszűkület, trombózis, embólia), a gyomor-bélrendszeri (máj, epebetegség), az anyagcsere (cukorbetegség, zsíranyagcsere eltérések), endokrinológiai (belső elválasztású mirigyek, hormonok), légzőszervi, urogenitalis (húgyúti), mozgásszervi megbetegedésékre, az autoimmun és fertőző betegségekre, a fejlődési rendellenességekre és a daganatos kórképek.
A kórtörténet része a páciens korábbi betegségeinek ismerete, a gyerekkori betegségek és azok szövődményei valamint a családi kórtörténetnél felsorolt szervrendszeri megbetegedések. Mindig ki kell térni az allergiára, ideértve a légúti, táplálkozási és gyógyszer allergiát is.
Ezt követően az úgynevezett fizikális vizsgálat következik, amelynek során az orvos a beteg általános fizikai állapotát méri fel. Megvizsgálja a test fejlettségét, a páciens tápláltságát, a bőr, a nyálkahártyák színét, a belső szervek, szervrendszerek állapotát: kopogtatja, és hallgatózással vizsgálja a mellkast, tüdőt, szívet, tapintja a perifériás ütőereket, nyaki ütőeret és megtekinti a visszereket, tapintással megvizsgálja a hasat (érzékenységét), kóros elváltozást, sérvet keres.
A belgyógyászati fizikális vizsgálat során a szakorvos a mozgásszervek és idegrendszer állapotát is áttekinti, vérnyomást mér, szükség esetén EKG vizsgálatot készít.
A vizsgálat végén a tünetek, panaszok, kórtörténeti adatok ismeretében a belgyógyász felállít egy diagnózist, amelynek megerősítése céljából – a legtöbb esetben – további laboratóriumi (vérkép, süllyedés, májfunkció, vérzsírszint, LDL-, HDL-koleszterin, vércukor, nátrium, kálium, kalcium, foszfor, ALP, húgysav, bilirubin, vas, vaskötő-kapacitás, vizelet), vagy képalkotó vizsgálatokat (ultrahang, MRI, arteriográfia, röntgen, stb.), esetleg szakorvosi konzultációkat javasol.
A vizsgálatok leleteinek értékelésénél szakorvosunk mindig kitér a korábbi leletekkel történő egybevetésre, hiszen nemcsak a jelen állapot felmérése, hanem a korábbiakhoz képest bekövetkezett változás alapján kell döntenie a terápia megválasztásáról.
Egyéb információ: Igény esetén szakorvosi felügyelettel (orvosi központunkon belül díjmentesen) megszervezzük a betegség komplex kivizsgálását, illetve krónikus betegségre való hajlam esetén vagy életmódbeli rizikófaktor esetén a szakorvos által elrendelt szűrővizsgálatot is.
Belgyógyász szakorvos milyen specialistákhoz irányíthatnak tovább?
A diagnózist követően a belgyógyász több olyan, a belgyógyászatból kivált, de az egyes szervekre szakosodott szakterületre irányíthatja a beteget, amely a minél hatékonyabb terápiát, vagy a még pontosabb diagnózis felállítását szolgálja. Ilyen szakterületek például a kardiológia, az angiológia, a diabetológia, a hematológia, a gasztroenterológia, az endokrinológia stb, vagy a legkülönbözőbb vizsgálati eljárások: képalkotó diagnosztikai eljárások (EKG, csontsűrűség-mérés, arteriográfiás vizsgálat, ultrahangos és röntgenvizsgálatok, stb.), laboratórium.