Kapcsolatok – A dohányzás és a szívünk!
Életmódunk minden másnál nagyobb hatással van szívünk egészségére. Még ha vannak is olyan rizikótényezők, amelyek ellen nem tehetünk semmit, életmódunk megváltoztatása mindenképpen sokat számít. Segíthet abban, hogy ne kapjunk szívinfarktust, vagy ne következzen be más, úgynevezett „koszorúér-esemény”.
A keringési betegségek okozta halálozásoknak nagyjából az ötöde a dohányzásra vezethető vissza. A dohányos nőknek kettő-hatszor nagyobb a kockázatuk szívinfarktusra, mint nem dohányzó társaiknak. A kockázat a naponta elszívott cigaretták számával növekszik. Ha azonban valaki leszokik, koszorúérbetegség-kockázata egy év alatt 50 százaléknyit csökken, 15 éven belül pedig majdnem eléri azokét, akik soha nem gyújtottak rá. Érdemes tehát mérlegelni, hogy mit nyerünk a dohányzással és mit veszítünk…
A dohányosoknak nagyjából a 70 %-a állítja, hogy le akar szokni!
Ha mi is ebbe a táborba tartozunk, mindenképpen érdemes felkeresni szakorvosi segítséget, mert ott pontosan tudják mik azok a lépések, amiket ha végigjárunk meg tudunk szabadulni egy életre ettől a gyilkos szenvedélytől!
A dohányzás azáltal befolyásolja a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, hogy csökkenti a HDL-szintet és kárt tesz az erekben: merevebbé teszi a falukat (csökken a véráramlás, megemelkedik a vérnyomás). Segíti a vérben keringő ártalmas anyagok megtapadását, ami plakk-képződéshez vezet. A dohányzás emellett csökkenti a vér oxigéntartalmát is, ami súlyosan szintén károsítja az érfalat.
Teszt a cukros vízzel
A dohányzás szerepet játszhat az inzulinrezisztencia és a metabolikus szindróma kialakulásához vezető eseménysorban is. Amikor a Stanford Egyetem kutatói 20 dohányost és 20 nem dohányzót kértek meg arra, hogy igyanak egy pohár cukrozott italt, azt találták, hogy bár a vércukorszintjük nagyjából azonosan alakult, a dohányosoknál jóval magasabbra ugrott az inzulinszint, ami az inzulinrezisztenciára utaló jel. A két csoport tagjainál az összkoleszterinszint körülbelül egyforma volt, de a dohányosok vérében több VLDL-t és kevesebb HDL-t találtak.
Fontos megjegyezni továbbá azt is, hogy hacsak nincs súlyosan magas koleszterinszintünk, akkor a dohányzásról való leszokást fontosabb lehet a koleszterinprobléma elé helyezni! Kutatások szerint ugyanis az alacsony koleszterinszintű férfi dohányosok körében lényegesen magasabb az elhalálozás kockázata, mint a magas koleszterinszintű nem dohányzóknál. No persze az a legjobb, ha mindkét tényezőt orvosoljuk.
Tévhitek a szivarozással kapcsolatban
Aki azt vallja, hogy a szivarozás egészségesebb a dohányzásnál, hiszen nem tüdőzzük le a füstöt, annak sajnos nem szolgálhatunk túl jó hírekkel.
A New England Journal of Medicine egy 1999-es, széles körű kutatást ismertető cikke szerint a szivarozók körében kétszer nagyobb a keringési betegségek kialakulásának kockázata, mint a nemdohányzóknál, s ugyancsak kétszer nagyobb a kockázatuk szájüregi, gége-, nyelőcső- és tüdőrákra.
A szivarozás csaknem kétszer annyi esetben okoz szívinfarktust és stroke-ot, mint tüdőrákot, mivel a nikotin hatására beszűkülnek az artériák, és gyorsul a pulzus – függetlenül attól, hogy a vegyület a szájból vagy a tüdőből szívódik-e fel; ráadásul egy szivarban 10—400-szor annyi nikotin van, mint egy átlagos cigarettában.
(Forrás: vitalitasportal.com, Szentgyörgyváry Lóránt)
