Vesekövesség gyermekkorban

Vesekövesség gyermekkorban

Magyarországon mintegy 1200 gyermeket érint a vesekövesség, ami 20 évvel ezelőtt alig-alig volt mérhető, azonban ma már ténykén kijelenthető: a gyermekkori veseköves megbetegedések száma évről évre száz új beteggel növekszik.  

A vesekövesség iskolás korban való kialakulása elsősorban környezeti tényezőkre vezethető vissza, de adott esetben már csecsemőkorban is jelentkezhet, amikor többnyire anyagcsere-betegségekre hívhatja fel a figyelmet. 10 éves kor után azonban a legtöbb esetben a helytelen életmód okozza a problémát: a túlsózott, félkész és gyorséssegttermi ételek, nassolnivalók, a mozgásszegény életvitel, a túlsúly és a szükségesnél kevesebb folyadékbevitel egyaránt vesekövet okozhatnak.

A gyermekkorban kialakuló vesekő – a felnőttekhez hasonlóan – jellemzően egészen addig észrevétlen marad, amíg nem okoz az életminőséget jelentősen rontó panaszokat. A gyógyítás folyamata is hasonló a felnőttekéhez: nagyobb köveknél ultrahangos kőzúzás, azonban az életmód megváltoztatásával és diétával jól kezelhető. Hangsúlyozni szükséges, hogy a vesekő kiújulhat, amelynek megelőzése táplálkozási tanácsok betartásával lehetséges.

Van-e eltérés a vesekövek összetételében gyermek- illetve felnőtt korban?

veseko-gyerekkorbanA gyermekkori kövek összetétele az esetek 75-80 százalékában kalcium-oxalát, ami a kezelésben gyakran okoz téves következtetéseket. A régi vélekedés szerint ugyanis ilyen esetben kalcium megvonás szükséges, azonban ez többet árt, mint használ, hiszen a csontok sűrűségének építésére csak 20-as éveink elejéig van lehetőség, ezért gyerekeknél tilos a kalcium megvonása, helyette sószegény diéta javasolt. Szükséges viszont az oxalát bevitelének csökkentése, amely olyan élelmiszerekben található meg, mint pl. a sóska, spenót, cékla, kókusz és rebarbara, ám a gyerekek számára nem ezek elhagyása jelent nehézséget, hanem a szintén magas oxalát tartalmú kakaó és az abból készült édességek bevitelének mérséklése. Ezek mellett szükséges a fokozott mennyiségű magnézium és kálium bevitele, amelyek csökkentik a kőképződés kialakulását, és az elegendő mennyiségű folyadék beviteléről (egy 10 kilós gyereknél napi 1 liter, egy 20 kilósnál napi 1,5 liter, utána tíz kilónként 2 dl folyadék az alapszükséglet) sem szabad megfeledkezni.

Mindezek betartásával kisebb kövek megléte esetén jól kezelhető a gyermekkori vesekövesség, és elkerülhető a kiújulás. (Forrás: Dr. Szabó Attila, semmleweis.hu)

Amennyiben gyermeke hasi vagy derék-fájdalmakról panaszkodik, keresse fel azonnal  gyermekgyógyász szakorvosunkat, Dr. Szamosi Tamást.

Comments for this post are closed.

Tisztánlátás – az élesebb jövőért!

A szűrés segíthet a látásromlást okozó problémák felismerésében, a korrekciós lehetőségek feltérképezésében, …

Óraátállítás vége mielőbb

Nemzetközi együttműködéshez csatlakozott a Magyar Alvás Szövetség! Mint ismeretes, az EU Parlamentje jóváhagyta …

Mit tegyünk azért, hogy jól aludjunk? Mindent elárult a szakértő!

Sokszor kevés figyelmet fordítunk arra, hogy kellőképpen kipihenjük magunkat, ami a mai, rohanó világban egyre általánosabb …

Lásson tisztán velünk!

A Látás Hónapja októberben megrendezésre kerülő kampány, amelynek célja a szem egészségének...

A szívinfarktus előjelei

Kockázati tényezők: magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a dohányzás, mozgásszegény életmód …

Mi az allergiás nátha?

Az allergiás nátha (rhinitis allergica) az orr- és melléküregek nyálkahártyájának allergiás reakciója különféle …