Civilizációs népbetegség az aranyér

Magyarországon – becslések szerint – a felnőtt lakosság közel harmada lehet érintett aranyér betegségben. A wolframalpha.com-on elérhető orvosi statisztikákból pedig az is kiderül, hogy az amerikai lakosságon belül egy adott évben 380 emberből egynél biztosan diagnosztizálják ezt a betegséget, amely a férfiak körében valamivel gyakrabban. A betegek átlagos életkora 46 év.

Az aranyér alatt szűkebb értelemben csak egy érfonatot értünk, ami az alsó végbélszakasz bélnyálkahártyájában található. Ez a visszérfonat a végbél záróizmaival együtt a végbélcsatorna biztonságos zárását szolgálja. Aranyérről akkor beszélünk, ha a vénás vérelvezetés akadályoztatott, és a vér pang, ettől az érfonat megnagyobbodik, és a végbélcsatornába nyomul.

Az aranyér kialakulásának okai

• genetikai hajlam (kötőszöveti gyengeség)
• elsősorban a finomított, kevés ballasztanyagot tartalmazó élelmiszerek,
• a mozgásszegény életmód
• az ülőmunka következménye
• szülés
• székrekedés (a székrekedés túlnyújtja a kötőszövetet, és a vénás érfonat pangását idézi elő. De a hashajtók tartós alkalmazása is csak tovább ront a helyzeten, mert káliumvesztést idéz elő, és ezzel a bélműködést még renyhébbé teszi.)
• gyakori hasmenés
• elhízás,
• rendszeres alkoholfogyasztás
• kismedencei szervek gyakori lehűlése
• prosztata-megnagyobbodás
• élelmiszer-allergia
• májbetegségek.

Az aranyér tünetei

Az aranyér jelenlétére különböző tünetek utalhatnak:

• Vércsík a székleten.
• Végbéltáji viszketés esténként az ágyban.
• Égető, nedvedző sebhely a bélcsatorna kivezetésénél.
• Belső nyomásérzet.
• Nyomó és szúró végbéltáji fájdalmak.

Amennyiben az aranyér tüneteinek jó részét észleli, nem szabad tovább várnia az orvos felkeresésével, hiszen azokat a végbélcsatorna környékén lévő egyéb gyulladásos vagy daganatos megbetegedés is okozhatja.

A végbél környéki bőrfelület gyakran viszkethet, és könnyen begyulladhat, berepedhet, amiből idővel gyulladásos fekély képződhet.

Fontos az étkezés

Minden aranyeres kezelés alapja, hogy a „beteg” étkezése ballasztanyagokban gazdag étrendre álljon át, amelyben ne legyen sok zsír és fűszer. Sok friss gyümölcsöt, salátákat és zöldségféléket, teljes kiőrlésű kenyeret, gabonapelyheket, müzliket, szárított gyümölcsöt és búzakorpát, magokat kell fogyasztani.

Emellett naponta legalább két liter folyadékot kell meginni – többnyire ízesítés mentes ásványvizet, gyümölcsteákat, rostos gyümölcsleveket vagy gyógyteákat. Folyadékban és rostban gazdag táplálékkal a székletürítés rendszeressé válik.