Hazánkban kb. 1 200 új esetet fedeznek fel évente, és 500 nő hal meg méhnyakrákban. A méhnyakrák okozta halálozáson túl rendkívüli kockázat a meddőség, mivel gyakran a rákos szövet nagy kiterjedésű és műtéti eltávolítására van szükség. Ez a probléma leginkább a 35–40 éves női korosztályt érinti.
A méhnyakrák elleni küzdelem legfontosabb fegyvere a betegség korai felfedezése! Hazánkban a kenetvétellel végzett rendszeres szűrés hozzáférhető, így a korai diagnosztizálás biztosítható. A rendszeres méhnyakrák szűrést elkerülő nők esetében csendes gyilkosként viselkedik: tünetek nélkül fejlődik ki hosszú évek alatt, s mire tüneteket produkál, gyakran már előrehaladott stádiumban van.
A méhnyakrák a méh alsó, elkeskenyedő részén, a méhnyakon, hosszú évek alatt lassan, lényegében panasz és tünetmentesen kifejlődő rosszindulatú daganatos betegség, amelyet humán papillomavírus (HPV) fertőzés okoz. A vírus emberről emberre alapvetően nemi úton terjed. Ehhez nem feltétlenül szükséges a tényleges szexuális aktus, hanem az aktus nélküli intim együttlét során, az egyéb módon történő testi érintkezés is elegendő lehet.
Ebből következik, hogy az aktív nemi életet folytató nők mintegy 80%-a valamelyik életszakaszában megfertőződik a vírus valamelyik típusával. A panaszok és – a beteg által is észlelhető tünetek – már olyan előrehaladott állapotban jelentkeznek, amikor a teljes gyógyulást eredményező beavatkozásokra nincs lehetőség. Ebben az esetben – az orvosi kezelés ellenére – a beteg életminőségének lényeges romlásához, élettartamának megrövidüléséhez vezet. A rendszeres szűrővizsgálatok azonban lehetővé teszik a korai – még rákmegelőző – állapotok felismerését és lényegében teljes gyógyítását. Emellett ma már hatékony vírusellenes védőoltások is rendelkezésre állnak.
