Mi az allergiás nátha?
Az allergiás nátha (rhinitis allergica) az orr- és melléküregek nyálkahártyájának allergiás reakciója különféle légúti allergénekkel szemben. Ennek során az allergén hatására hisztamin szabadul fel a hízósejtekből, ami a nyálkahártya duzzanatát, fokozott váladéktermelést, orrfolyást, orrviszketést, tüsszögést okoz.
Milyen formái vannak az allergiás náthának?
Az allergiás náthának két alapvető formáját különítjük el:
- szezonális allergiás nátha (szénanátha): ez a típus az évnek mindig ugyanabban a szakaszában jelenik meg és meghatározott ideig tart. Úgynevezett outdoor allergének, pl. pollenek, gombaspórák okozzák.
- perenniális allergiás nátha: ez a típus egész évben fennálló tünetekkel jellemezhető. Úgynevezett indoor allergének, pl. háziporatka, állatok szőre, nyála, testnedvei, valamint néhány gombafaj okozzák.
Milyen szezonokban jelentkezhet a szénanátha?
A mérsékelt égövön három szezon különül el
- tél vége, kora tavasz: a fák (mogyoró, éger, nyír, platán, fűz) pollenjei váltják ki a tüneteket.
- tavaszutó, nyárelő: a pázsitfüvek pollenjei okoznak allergiás náthát.
- a nyári és az őszi tünetekért a gyomok (parlagfű, fekete üröm, fehér libatop, útifű) pollenjei és a gombaspórák (alternaria, cladosporium) felelősek.
Melyek az allergiás nátha jellemző tünetei?
Tüsszögés, orrdugulás, vizes orrfolyás, orr-, szem-, torok-, vagy fülviszketés, könnyezés, gyakori orrvérzés, néha bőrviszketés, bőrkiütés. A perenniális típusnál ezen tünetek mellett még visszatérő középfülgyulladás, horkolás, szájlégzés, fáradékonyság jelentkezhet.
Mi határozza meg a tünetek erősségét?
A tünetek súlyosságát elsősorban az allergénmennyiség, az allergéndús környezetben eltöltött idő, az egyéni érzékenység, a bevezetett terápia hatásossága, valamint a légszennyezés foka határozza meg.
Mitől függ, hogy valakit érint-e az allergiás nátha?
Az allergiás nátha alapvetően genetikailag kódolt, azonban multifaktoriális megbetegedés. A szénanáthára és általában az allergiás betegségekre való hajlam (atopiás alkat) öröklődik. Ha az egyik szülő allergiás, a gyermekének 30%-os esélye van arra, hogy nála is megjelenik a betegség. Ha mindkét szülő érintett, ez az érték 50%-ra emelkedik. Emellett számos környezeti tényező is hatással van a betegség kialakulására.
Hogyan diagnosztizálható az allergiás nátha?
A diagnózis alapját a beteg kórelőzménye, tünetei, a fül-orr-gégészeti szakvizsgálat, az allergiás bőrpróba (Prick-teszt), vagy az allergén ellen termelt ellenanyag szintjének vérből történő meghatározása képezi. Esetenként egyéb speciális vizsgálat, vagy provokációs teszt is szükségessé válhat. Az allergiás betegség diagnózisa azonban csak akkor mondható ki, ha a klinikai tünetek összefüggnek a kapott lelettel.
Milyen életmódbeli tanácsok adhatók allergiás nátha esetén?
Az allergiás nátha kezelésében fontos szerepe van az allergének lehetőség szerinti elkerülésének, illetve koncentrációjuk csökkentésének. Az alábbi tanácsokat célszerű betartani:
- Pollenszezonban, illetve pollencsúcsok idején minél kevesebbet tartózkodjon a szabadban!
- Viseljen szemüveget, amely megakadályozza a pollenek lerakódását a kötőhártyán!
- A tünetek jelentkezése idején minél gyakrabban mosson arcot, kezet, hajat, valamint naponta többször öblítse át az orrát!
- A hosszú haj, bajusz, szakáll nagy mennyiségű virágpor lerakódását teszi lehetővé, ezért nem célszerű!
- Pollenszezonban meleg, szeles időben tartsa az ablakokat zárva, valamint ne aludjon nyitott ablaknál!
- Ha vonaton utazik, ne üljön a nyitott ablak mellé, hanem menetiránynak háttal a kocsi közepén foglaljon helyet!
- A gépkocsi ablakát zárva kell tartani még meleg időben is, autójában legyen rendszeresen cserélt pollenszűrő!
- Porolja le ruháját, mielőtt belépne a lakásba, ne vigye a hálószobába a nappal viselt ruháit!
- Ne tartson vágott virágot, virágzó növényt a lakásban!
- Ne fogyasszon mézet, mézzel készült édességeket, propoliszt! Gyógyteák készítése, kamillás szemborogatás tilos, mert fokozza az allergiás tüneteket!
- Tervezze a szabadságát úgy, hogy ne essen egybe annak a növénynek a virágzási idejével, amelyre érzékeny! Ilyenkor tartózkodjon inkább zárt helységekben!
- Ha a gyógyszeres kezelés mellett tünetei enyhülnek, vagy meg is szűnnek, semmiképp se hagyja abba a terápiát, mert az allergének jelenlétében a tünetek újra jelentkeznek!
A pollenek és egyes élelmiszerek közötti keresztreakciók:
Bizonyos élelmiszerek, elsősorban zöldségek, gyümölcsök, fűszernövények epitópjai (a tünetek kiváltásáért felelős szerkezeti részek) hasonlóak a pollenekéhez, így elfogyasztásuk hasonló tüneteket okoz, mint a megfelelő pollen, illetve pollenszezonban fogyasztásuk a tüneteket súlyosbítja. A leggyakoribb keresztreakciókat az alábbi táblázat foglalja össze:
- Pollen - Élelmiszer
- Parlagfű - Görögdinnye, Sárgadinnye, Paradicsom, Uborka, Banán
- Fekete üröm - Zeller, Sárgarépa, Fűszerek
- Nyírfa - Mogyoró, Cseresznye, Kömény, Kapor, Őszibarack, Alma
- Pázsitfüvek - Gabonafélék
- Házi poratka - Rákfélék
Allergiás nátha esetén melyek a leggyakrabban alkalmazott allergiaellenes gyógyszerek?
Az allergiás nátha kezelését mindig egyénre szabottan a kezelőorvos állapítja meg. A lépcsőzetes kezelési stratégia első helyén az allergén elkerülése szerepel, utána a helyileg alkalmazható készítmények (orrspray, szemcsepp), végül a szájon át bevehető gyógyszerek jönnek. A komplex kezelés legfontosabb elemei, illetve gyógyszerei a következők:
- Az allergén eliminációja
- Antihisztaminok: az allergiás reakcióban felszabaduló és a tünetekért nagyban felelős hisztamin hatását ellensúlyozó gyógyszerek. Adhatók lokális formában, valamint tablettaként. Az új generációs vegyületek igen ritkán okoznak mellékhatást (álmosság).
- Kortikoszteroidok: a helyi kezelés alapját képezik, adhatók orrspray és szemcsepp formájában.
- Orrnyálkahártyát lohasztó orrspray-k, cseppek: nem tartoznak az allergiás nátha modern kezeléséhez. Ezek a készítmények az orrnyálkahártya ereinek összehúzása révén csökkentik a nyálkahártya duzzanatát, a váladék képződését, azonban tartós használatuk hozzászokást, maradandó orrnyálkahártya duzzanatot okozhat!
Milyen szövődmények lehetőségével kell számolni kezeletlen allergiás nátha esetén?
Amellett, hogy az allergiás nátha tünetei kifejezetten rontják az életminőséget, potenciálisan egyéb szövődmények is kialakulhatnak. Kezeletlen esetben gyakori az allergiás nátha bakteriális felülfertőződése, a folyamat gennyessé válása. További veszély, hogy a duzzadt orrüregi nyálkahártya szűkíti a melléküregek szájadékát és a rossz szellőzés megteremti az orrmelléküregek akut vagy idült gyulladásának feltételeit. A gátolt orrlégzés, az orr és az orrgarat hosszan tartó gyulladása befolyással van a fülkürtre is, romlik a középfül szellőzése és az gyakran középfülgyulladáshoz és következményes vezetéses típusú halláscsökkenés kialakulásához vezet. A gátolt orrlégzés rontja az alsó légutak helyzetét is, mert kiesik az orr tisztító, párásító és felmelegítő szerepe. A belégzett levegő gátolt orrlégzés esetében szűretlenül jut az alsóbb légutakba, ami önmagában is köhögést válthat ki. A belégzett allergének hatására sinobronchitis is létrejöhet.
