A modern kor nyavalyája: pánikbetegség
Bár már jó pár éve, még a bulvármédiában is ismert állapotról van szó, sajnos jelenleg is hajlamos hisztisként titulálni a pánikrohamtól szenvedő beteget a környezete. Ez a hozzáállás egyfelől megnehezíti a betegségtől szenvedő útját a gyógyuláshoz, másfelől pedig a tüneteket magukon felfedezők egyre csak halogatják a szakorvos felkeresését a negatív megítéléstől tartva.
De mi az a pánikbetegség?
A betegség megértéséhez először beszélnünk kell a pánikrohamról. Amit gyakorlatilag akár tekinthetünk a pánikbetegség előszobájának is. A pánikroham hirtelen kialakuló, erős aggodalommal, szorongással kísért állapot, amelyek hátterében szervi ok nem igazolható. A megélt élmény rendkívül erős akár a rettegés, akár a megsemmisülés érzéséig terjedhet, jellemzően infarktustól, megfulladástól való félelemtől, agyvérzéstől, vagy megőrüléstől számolnak be utólag az érintettek.
Aszerint, hogy a roham milyen szituációban jelentkezik, megkülönböztetünk spontán fellépő, vagy szituációhoz kötött pánikrohamot. Előbbi esetben a rosszullétet nem környezeti körülmény váltja ki. Ezzel szemben a szituációhoz kötött pánikroham csak egyes valós vagy elképzelt helyzetekben jelentkezik. Pl. közlekedési eszköz, bezártság, állat váltja ki.
Milyen tünetei vannak a pánikrohamnak?
A rosszullét során az alábbi panaszok léphetnek fel: fulladás, légszomj, szédülés, ájulásérzés, heves szívdobogásérzés, remegés, izzadás, torokszorulás, hányinger, hasi feszülés, hasi fájdalom, zsibbadás, szurkáló érzés a bőrben (főleg a kézfejen), kipirulás, forróság vagy hideg érzete, mellkasi fájdalom, halálfélelem, a megőrüléstől, valamint az önkontroll elvesztésétől való félelem. Fontos megjegyezni, hogy nem mindenkinél jelentkezik az összes tünet, és vannak olyanok is, akik más tüneteket is tapasztalnak, például erős vizelési, vagy székelési ingert. Maga a roham általában legfeljebb 10-15 percig tart, de az újabb rohamtól való félelem egész napon át elkísér.
Ha a fentiek közül minimum 4 tünet együtt jelentkezik, akkor már pánikrohamról van szó. Ha a rosszullétek ismétlődnek, és a köztük lévő tünetmentes időszakban az egyén a következőtől retteg, akkor már kimondható a pánikbetegség.
Milyen módszerek segíthetnek a pánikroham átvészelésében?
Amikor a megmagyarázhatatlan eredetű félelem kezdődik, akkor ezen légzéstechnikával lehet segíteni. Mélyeket lélegezve igyekezzen tudatosítani magában, hogy a rohamnak hamarosan vége. Annak, aki nem tudja ebben a helyzetben a felgyorsult légzését kontrollálni, jó megoldás lehet a filmekből ismert trükk, hogy elkezd egy zacskóból lélegezni. Segíthet az is, ha felhív egy olyan családtagot vagy barátot, akiben bízik.
Nem csak rohamok idejére vonatkozó megfontolandó tanács az élénkítő hatású italok mint a kávé, energiaitalok, kóla vagy a fekete tea kerülése. Ezen kívül ajánlott a relaxációs gyakorlatok mellett a jóga elsajátítása is, hiszen az ott elsajátíott nyugtató légzéstechnika a pánikrohamok idején is segíthet.
Milyen következményei vannak a kezeletlen pánikbetegségnek?
A gyakran ismétlődő pánikrohamok súlyosan rombolják az életminőséget, beszűkült, elkerülő magatartásforma, szociális elszigetelődés, munkaképtelenség alakulhat ki.
A rohamoktól való félelem következtében a pánikrohamnál enyhébb mértékű, de tartósan fennálló generalizált szorongás, fóbiás panaszok, depresszió léphetnek fel, a betegségkép beépülhet az énképbe, kialakul az ún. neurotikus személyiség.
A vegetatív tünetek, elsősorban a vérnyomásemelkedés tartóssá válhatnak, azok minden egészséget károsító következményével. A pánikbetegség az állandósult magas stresszhormon szint miatt a szív- és érrendszeri betegségek önálló rizikófaktora.
A kezeletlen betegek körében az alkoholizmus, narkotikumok alkalmazása, a szakszerűtlen és veszélyes öngyógyszerezés magasabb a szokásosnál.
Hogyan történik a pánikbetegség kivizsgálása?
Az első pánikrohamot általában valamilyen testi problémának tulajdonítják, gyakran évek telnek el, amíg a pánik-szindróma diagnózis megszületik.
A legfontosabb, hogy a fentebb felsorolt panaszok esetén orvoshoz kell fordulni, ez sok esetben egy mentális betegség lehetőségével való szembesülés miatt, különösen női betegek számára nehéz.
Mivel a pánikbetegség lelki, szellemi és testi tüneteit számos más, akár súlyos betegség is utánozhatja, ezért a diagnózis kimondása előtt feltétlen alapos és szerteágazó kivizsgálásra van szükség. Csak a lehetséges szervi okok kizárása után mondható ki a pánikbetegség diagnózisa. A pánikbetegséget utánzó egyéb betegségek esetén az alapbetegséget kell kezelni.
Gyógyítható-e a pánikbetegség?
Szerencsére, napjainkra már általánosan elfogadott, hogy ez egy önálló betegség, amely súlyos ugyan, de kezelhető. Többféle mód létezik, de alapvetően két fő csoportba oszthatók: gyógyszeres terápia és pszichoterápia. Ezek jól kombinálhatók egymással. Enyhébb esetben a pszichoterápia is elegendő, azonban a gyógyszeres kezelést minden esetben célszerű pszichoterápiával kiegészíteni. A terápia során a. Sikeres kezelés esetén a páciens inkább a pozitív töltetű információkat szűri ki a negatívakkal szemben mind saját testéből, mind a külvilágból.
