Akár 30 évig megtalálható a DNS-ben a dohányzás nyoma
A terhesség alatti dohányzás nem csak az újszülött egészségét rontja, de tartósan károsítja annak DNS-állományát is – állítja egy tanulmány. A kutatás megmagyarázhatja, hogy a cigarettafüstöt szívó anyák gyermekei miért küszködhetnek különböző egészségi problémákkal életük későbbi szakaszában.
A dohányfüstnek kitett magzatok általában kisebb testsúllyal jönnek a világra, tüdejük rendszerint fejletlenebb és gyakran valamilyen születési rendellenességgel is küzdenek. A problémák sorozata akár egész életüket végigkísérheti, így például felnőttként, gyakran szenvednek az asztmától, de jobban ki vannak téve a nikotin- vagy drogfüggőség veszélyének is. Az utóbbi évek egyik legérdekesebb felfedezése a biológiában, hogy a környezet (például a stressz, a táplálkozás, vagy éppen a dohányzás) hatására megváltozhat a genetikai anyag. Ez azt jelenti, hogy a DNS-molekulákhoz különböző kémiai csoportok (például metilcsoportok) kapcsolódhatnak. Ez az úgynevezett metilációs mintázat az életkor előrehaladtával változik.
Az egészségtelen életmód káros következményei nemcsak ránk, hanem leendő gyermekeinkre is veszélyt jelenthetnek, mert ezek a változások öröklődhetnek is. Vagyis a szülők életmódjának “lenyomatai” átkerülhetnek az utódokba. A folyamat során a genetikai állomány elsődleges információtartalma (a DNS-molekulák szekvenciája) nem változik meg, de a hozzájuk kötődő molekuláknak köszönhetően a gének működése módosul. Az úgynevezett epigenetikus öröklődésnek nevezett folyamat sokak szerint bizonyos betegségekre hajlamosíthat.
A dohányfüst hatással van a DNS-re
Egy friss kutatásban Markunas és kollégái anyák és gyermekeik génjeit vizsgálták. Összesen 889 újszülött vérmintáját elemezték. A gyermekek édesanyái közül 287 dohányzott a terhesség első trimeszterében. Az új eredmények megerősítették a korábbi megállapításokat: a dohányzó anyák gyermekeinek örökítőanyagában olyan epigenetikus eltérések voltak tapasztalhatók, amelyek a nem dohányzó szülők gyerekeiben nem voltak jelen. A metilációs mintázat változása 110 génrégiót érintett. A gének között voltak olyanok, amelyek a magzati fejlődésben, a nikotinfüggőségben vagy a cigarettázásról való leszokásban játszottak kulcsszerepet.
(Egy másik új tanulmány szerint, a metilációs mintázatban akár 30 évig is jelen lehet a dohányzás keltette elváltozás. 5 év alatt sikerül leküzdenie szervezetnek a dohányzás által elszenvedett károkat, így a cigarettát minimum 5 évvel a gyermekvállalás előtt tanácsos letenni, de még tanácsosabb nem rászokni.)
A kutatások folytatásában a szakemberek arra keresik a választ, hogy a gyermekek egész életében megmaradnak-e ezek a DNS-módosulások. A mostani tanulmány az Environmental Health Perspectives című szakfolyóiratban jelent meg.
Az unokák is megszenvedik
A kismamák dohányzása nem csak az újszülött szervezetét károsítja, hatással lehet a harmadik generációra is. A magzatban ugyanis már jelen vannak azok az úgynevezett csírasejtek vagy ősivarsejtek, amelyekből majd a saját petesejtjei, illetve a hímivarsejtjei fognak kialakulni, amikor majd – jóval a születése után – eléri az ivarérettséget. Ő ezeket fogja majd felhasználni, ha saját gyermekeket szeretne, vagyis itt már tényleg az unokákról van szó.
Az anya dohányzása a terhesség korai szakaszában drámai módon csökkenti a magzat ősivarsejtjeinek számát. Ráadásul a magzat testi sejtjeinek száma is csökken, például azoké, amelyek az ivarsejtek későbbi “gondozásában” fontosak. Mindez csökkentheti annak esélyét, hogy a születendő babának később saját gyermekei legyenek.
(Forrás: Origo.hu)
Amennyiben Ön is dohányos, mindenképp érdemes lehet felkeresnie kardiológiai szakrendelésünket, hogy megbizonyosodhasson egészségéről, vagy ha épp a leszokásra készül, ajánljuk Dr. Szabó Gyöngyi pszichiáter szakorvosunk felkeresését, aki készséggel segíteni fog megszabadulni függőségétől!
