Csontritkulás és az endokrinológiai összefüggések III. rész
Szekunder/másodlagos osteoporosisról=csontritkulásról akkor beszélünk, ha ismert egy jól körülhatárolt állapot vagy betegség, ami a csontvesztést okozza, így ebben az esetben a csontritkulás betegség kezelésében fontos tényező a kiváltó ok megfelelő diagnózisa és terápiája.
Ezekben a másodlagos esetekben lép segítségképpen be a reumatológia vagy a nőgyógyászat mellé a belgyógyászat.
Szekunder osteoporosis/csontritkulás leggyakoribb okai:
- endokrinológiai kórképek – hormonális zavarok
- gasztroenterológiai kórképek – felszívódási zavarok
- hematológiai betegségek – vérképzőszervi betegségek
- gyógyszerek
- transzplantáció - szervátültetés
- immobilizáció– mozdulatlanság (gipsz, hosszú ágynyugalom)
Az endokrin kórképek mind nőkben mind férfiakban kiváltó okként az első helyen állnak. A diagnózis pontos felállításában, legtöbb esetben a kulcs, a jól megkért labor vizsgálat. Kulcsszervekként szerepelnek ebben az esetben: a gonádok (petefészek, here), pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese, agyalapi mirigy, hasnyálmirigy. Férfi osteoporosisban a kiváltó ok 30-60%-ban másodlagos. Ezek közül a leggyakoribb a here és a mellékvese hormontermelésének zavarai. Férfiak esetében, diagnosztizált osteoporosisban kötelező vizsgálat a szabad tesztoszteron szint mérése, ugyanis az utóbbi években vált elfogadott diagnózissá az andromenopausa állapota.
Nőkben a még működő hormonális ciklus alatt több mint 50% a másodlagos kiváltó ok, ami főként a petefészkek alulműködése vagy a mellékvese és a pajzsmirigy túlműködése. Postmenopauzális nőkben a másodlagos okok aránya kevesebb. Itt leggyakoribb ok a pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy hormonok túltermelődése.
Az endokrin betegségek között kell megemlíteni a cukorbetegséget is is, amit eddig nem igen kapcsoltak össze a csontritkulással, pedig ennek összefüggésére egyre több adat áll rendelkezésre.
A terápia meghatározásában alapvető a kiváltó betegség kezelése, amely az esetek egy részében a csontszerkezet és –tömeg javulásához vezet, de a legtöbb esetben javasolt D vitamin és kalcium adása is, a megfelelő mozgás mellett. Súlyosabb esetekben - a csontsűrűség vizsgálat eredményét megnézve - specifikus antiporotikus terápia bevezetése lehet szükséges, amiben egy jó reumatológus segíthet.
Szerző: Dr. Zsiska Beáta reumatológus