Miért baj a kialvatlanság?

Az álmatlanság tünet. Lényege, hogy az alvás nem felel meg alapvető funkciójának, folyamata megzavart, tartama megrövidült, s nem vezet a szellemi-fizikai készenléti állapot felfrissüléséhez.. Az inszomnia az elalvási, és vagy átalvási képesség zavara, amely legalább egy hónapig fenn áll, és napközbeni mentális deficit tünetekkel, stresszel és/vagy aluszékonysággal jár.

Az alvászavar csökkenti az alkalmazkodóképességet, azaz a „túlélést”. A regeneráló tanulási és tűrőképesség, a figyelem, a munkateljesítmény csökken, egyre kifejezettebb ingerlékenység, fáradságérzés jelentkezik. Az alvászavar tünet de betegség is lehet egyaránt. Komolyabban akkor kezelendő az alvászavar, ha az gátolja a mindennapi élettevékenységünk aktivitását.

Beszéljünk az első legelterjedtebb alvászavarról az inszomniáról. Ez egy olyan állapot amikor fáradtnak érzed magad, kívánod az alvást, de mindezek ellenére nem tudsz elaludni, vagy ha el is alszol nagyon felületesen ,vagy túlságosan korán fel is ébredsz. Az inszomnia hátterében mentális, belgyógyászati, vagy neurológiai betegség, illetve alváshigénés problémák vannak.

1. Az álmatlanság a hét több mint 4 napján jelentkezik

2. Jelentős minőségi zavarokat okoz a nappali tevékenységben (álmosság, aluszékonyság, a szellemi teljesítőképesség romlása)

3. Az elalváshoz szükséges idő meghaladja a 30 percet (elalvási inszomnia, az esetek 20%-a)

4. Az alvást legalább három tudatosult ébredés szakítja meg (átalvási inszomnia, 60-70%)

5. Az ébredés a megszokottnál legalább egy órával korábban következik be (ébredési inszomnia, 10%)