A mozgásszervi megbetegedésekről – II. rész
Az előző részben arról írtunk, hogy “Mit értünk mozgásszervi megbetegedéseken? Milyen betegségek tartoznak ide?”, “Milyen tünetek jellemzik a mozgásszervi vagy reumatológiai betegségeket?”, illetve, hogy “Mi alapján tudják az orvosok pontosan beazonosítani, hogy melyik betegségről van szó?” Folytatjuk cikksorozatunkat a mozgásszervi megbetegedésekről.
Kiket érintenek leginkább a mozgásszervi megbetegedések?
Ha az életkor szerint közelítjük meg a kérdést, akkor a kopásos betegségek esetében a 60 év körüliek kb. 50 százalékát. Azonban az utóbbi évtizedekben megfigyelhető, hogy a kopásos ízületi betegségek a mind fiatalabb korosztályt érintik, így a 40-50-es éveikben levőknél is egyre gyakrabban találkozunk ilyen panaszokkal. A gyulladásos ízületi betegségek, főleg az immunrendszer valamilyen megbetegedésének következtében kialakuló ízületi gyulladással járó kórképek, gyakran fiatal felnőttkorban kezdődnek, de vannak bizonyos formái, melyeket akár már kisgyermekkorban diagnosztizálnak. Ilyen esetben természetesen a gyerekorvos és a reumatológus összehangolt munkája elengedhetetlen.
Örökölhető ez a betegség?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az, akinek a családjában előfordult már, ott az utódoknál is gyakrabban figyelhető meg bizonyos betegségek kialakulása (ezt családi halmozódásnak hívjuk). Éppen ezért az orvos mindig rákérdez a családi háttérre, legfőképpen a csontritkulás, a sokízületi gyulladás vagy a köszvény esetében.
Gyógyíthatóak-e a mozgásszervi betegségek?
Sajnos a reumatológiai betegségek döntő része nem a tüdőgyulladáshoz vagy a vakbélgyulladáshoz hasonló betegségcsoport, hogy ezzel a fura példával éljek. Itt nem arról van szó, hogy ki kell irtanunk egy baktériumot, vagy el kell végeznünk egy műtétet és a beteg 2 hónap múlva arra sem emlékszik, hogy valaha beteg volt. Annyit viszont tehetünk – és erre minden körülmény között törekednünk is kell -, hogy a betegség előrehaladását lelassítsuk, szerencsés esetben teljesen megállítsuk, a beteg panaszait csökkentsük, sikeres kezelés esetén teljesen megszüntessük. A munkavégzés megkönnyítésével, egzisztenciális helyzetének javításával a beteg életminőségét javítjuk, mely talán a legfontosabb cél, amit magunk elé tűzhetünk.
Melyek e betegség kiváltó okai?
Miután a mozgásszervi betegségek többféle kórkép együttesét jelentik, természetesen nem lehet egységes kiváltó okokról beszélni, de ha külön-külön nézzük a betegségtípusokat, akkor sem mondhatjuk, hogy pontosan ismerné a panaszok hátterét a tudomány, melynek fejlődésével azonban mind több részletre fény derül. A rheumatoid arthritisnél (sokízületi gyulladás) sokszor egy ismeretlen kiváltó ok hatására az immunológiai sejtek aktivizálódnak és ez a reakció sokízületi gyulladáshoz vezethet. Fontos ennek a folyamatnak a megismerése – ezért egyáltalán nem öncélú dolog, hanem nagyon is gyakorlati jelentőségű az ilyen irányú tudományos alapkutatás – a kezelés szempontjából is, hiszen így lehetőségünk van a kialakulási folyamatba több ponton is beavatkozni.
A cikket folytatjuk…
(Forrás: egeszsegtukor.hu, Szőke Ágnes írása “A mozgásszervi megbetegedésekről”. Szakmailag lektorálta: dr. Szombati István, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet reumatológusa)
Amennyiben mozgásszervi fájdalmai vannak, forduljon Dr. László Márta reumatológus szakorvoshoz.
