A szex jótékony hatással van a szív- és érrendszerre
A szívbetegek körében gyakran mutatkozik némi tanácstalanság a szexuális aktivitás gyakorlása kapcsán. Sokan nem tudják, hogy bizonyos súlyos állapotokat leszámítva, a szükséges orvosi beavatkozások és a kellő gyógyszerelés beállítása után kifejezetten ajánlott ez a tevékenység.
A rendszeres nemi életnek ugyanis jótékony hatása van a szív- és érrendszerre.
Ha valaki egy szív- érrendszeri esemény – például szívinfarktus – lezajlása után arra kíváncsi, hogy milyen mértékben terhelheti magát, orvosa meg tudja mondani, hogy biztonságban, adott gyógyszerelés mellett mekkora fizikai terhelést engedhet meg magának.
Terhelhetőség
A fizikai teljesítőképesség kérdése nagyon lényeges, ugyanis a szexuális aktivitás abban az esetben veszélytelen a szívbetegek számára, ha a fizikai teljesítőképességük meghaladja azt az értéket, amely 4 perces terhelés elvégzésének felel meg. A szexuális aktivitás során kifejtett energiafelhasználás egyenértékű körülbelül 5 km/h sebességgel végzett sétával. Természetesen több tényező befolyásolja az energiafelhasználást: például a szexuális pozíció, az aktivitás típusa, erőssége, időtartama, valamint a partnerek életkora és testtömege. A maximális – orgazmus alatti – erőkifejtés kb. 800 méternyi sétának, vagy két lépcsősor megtételének felel meg. Biztonságosnak tekinthető a szex koszorúér-megbetegedés esetén, ha a beteg tünetmentes, és anginás roham nélkül meg tud tenni két lépcsősort. A terhelhetőség egyénenként változhat, ezért a nemi élet újrakezdése előtt mindenképpen ajánlott a terheléses teszt elvégzése. A szex fizikai aktivitásnak számít és csökkenti a szívbetegség kockázatát. Jó tudni, hogy az alkalmi terhelés veszélyes, ugyanakkor a rendszeres (heti háromszori) szexuális aktivitás, valamint a hét többi napján egyéb fizikai terhelés kifejezetten ajánlott.
Mikor veszélyes, mikor nem?
A szexuális aktivitás megítélése szempontjából igen fontos a kockázatfelmérés elvégzése, ami a kardiológus kezelőorvos feladata.
Alacsony a kockázat azoknál a betegeknél, akik tünetmentesek, és rizikófaktoraik száma kevesebb háromnál. Enyhe stabil anginában, kontrollált magasvérnyomás-betegségben szenvedő, vagy sikeres koszorúérműtéten átesett betegek számára megengedett a szexuális aktivitás. Legalább hat-nyolc hete lezajlott szívizominfarktus, enyhe billentyűbetegség és kezdődő, I. stádiumú szívelégtelenség esetén szintén gyakorolható a szex, természetesen a kezelőorvossal történt konzultációt követően.
Amennyiben háromnál több kardiovaszkuláris rizikófaktor áll fenn, illetve mérsékelt stabil angina, két-hat héten belül lezajlott szívinfarktus, balkamra működési zavar II. stádiumú szívelégtelenség, perifériás érszűkület, korábbi stroke, vagy iszkémia (a szívizom oxigénellátási zavara) megléte esetén további értékelő vizsgálatok elvégzése szükséges, amelyek eredményének ismeretében a rizikóbesorolás újra megtörténhet.
Magas kockázatot jelent a beteg számára a szexuális aktivitás, amennyiben instabil, vagy kezelésre nem reagáló anginája, kontrollálatlan magas vérnyomása, előrehaladott szívelégtelensége van, vagy a szívinfarktus, illetve stroke két héten belül zajlott le. Súlyos szívritmuszavar esetén szintén magas kockázatúnak számít a beteg. Ilyen esetekben mindaddig fel kell függeszteni a szexuális életet, amíg a beteg állapota stabilizálódik, és alacsonyabb kockázati csoportba kerül. Mindezt követően, csak ismételt kockázat-meghatározás után ajánlható a szexuális aktivitás az esetleges merevedési zavar kezelése mellett.
Merevedési zavar
Sok férfibeteg tart a szexuális együttlét kudarcától is. Nem alaptalanul, hiszen a merevedési zavar – orvosi nevén erektilis diszfunkció – a koszorúér-betegek felét érinti, sőt komolyabb balkamra működési zavar esetén előfordulása eléri a 80 százalékot. Ráadásul a szexuális problémák a koszorúér-betegség előrehaladásával párhuzamosan súlyosbodhatnak is. Emiatt azonban kár lenne lemondani erről – a testi és lelki egészség szempontjából rendkívül fontos – tevékenységről! Ma már léteznek olyan gyógyszerek a merevedési zavar kezelésére, amelyeket szívbetegek is szedhetnek. A beteg gyógyszerelését beállító kardiológus tudja, hogy ezeket mely gyógyszerek mellett szabad alkalmazni, és melyekkel együtt nem. Fontos azonban tudni, hogy az angina pectorisban gyakran alkalmazott nitráttartalmú szívgyógyszerek mellett kifejezetten tiltott bizonyos merevedési zavar elleni gyógyszerek, az úgynevezett foszfodiészteráz gátlók szedése, mivel a vérnyomást olyan mértékben csökkenthetik, hogy akár keringésleállást is előidézhetnek. Léteznek olyan egyéb gyógyszerfajták is, például egyes vérnyomáscsökkentők, illetve a jóindulatú prosztata megnagyobbodás kezelésére szolgáló szerek, amelyek a „színes tabletták” (merevedési zavar elleni gyógyszerek) ellen dolgoznak, vagy vérnyomáseséssel járó rosszullétet okozhatnak.
Nagyon fontos tehát, hogy a beteg ne legyen szemérmes! Ossza meg szexuális problémáját a kezelőorvosával, ha valamelyik „színes tablettát” kívánja igénybe venni. Hiszen ez esetben a kardiológus úgy fogja beállítani a beteg gyógyszereit, hogy azok ne rontsák tovább az esetlegesen meglévő potenciazavart, hanem lehetőleg kedvezően befolyásolják azt, és nem utolsósorban így ki tudja zárni a gyógyszerek közötti kölcsönhatás okozta súlyos következményeket.
Magyarországon körülbelül félmillió embert érint a merevedési zavar, sokuknál a szexuális problémát valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés okozza. Éppen ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni a megelőzés jelentőségét! A megelőzésnek pedig éppúgy szerves része a mindennapi testmozgás, mint például az egészséges táplálkozás. A rendszeres szexuális aktivitásnak tehát dupla hozadéka van: nem csak az életminőségünket javítja, az életünket teszi teljessé, hanem jótékony hatással van a szív- és érrendszerre. Ne fosszuk meg tehát magunkat tőle! (Szerző: B.P. L.HU.PH.GM.11.07.2014.0768)
