Várandós-szülészeti vizsgálat

2014. július 1-jén lépett hatályba a 26/2014. (IV.8.) EMMI rendelet, amely sok tekintetben új mederbe terelte a várandós-szülészeti vizsgálat protokollját, várandós anyák gondozásának gyakorlatát: Az egészségügyi államtitkárság előírta a várandós-gondozás rendszerének átalakítását oly módon, hogy a szülésznők felelősséggel, önállóan is végezhessenek várandós-gondozást:

„Alacsony rizikójú a várandósság akkor, ha a várandós családi, egyéni, fertilitási és – nem első várandósság esetén – előző várandósságra vonatkozó anamnézisében nincs olyan tényező, amely szakorvosi megítélés szerint az anya vagy a magzat egészségét hátrányosan befolyásolhatja.”

Azonban az, hogy az anya alacsony vagy magas kockázatú várandós e, ez a kiemelten fontos ténymegállapítás a szülész-nőgyógyász feladata, ami új momentum a szakorvosi tevékenységben. A várandós-gondozás akkor kezdődik, amikor a szakorvos méhen belüli terhességet állapít meg. Ezt követően rögtön rizikófelmérést végez a Szakmai Kollégium által kiadott rizikó űrlap kitöltésével. A kockázatfelmérést a Szakmai Kollégium által kidolgozott szakmai irányelv alapján végzik orvosaink.

A várandós kismama az első vizsgálatot elvégző orvostól kapott kockázatfelmérésről kiállított dokumentummal felkeresi a lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes védőnőt, aki gondozásba veszi. Ennek keretében a védőnő kiállítja és kiadja a várandós-gondozási könyvet, nyilvántartásba veszi a várandóst, elvégzi a rendelet 2. mellékletében részletezett vizsgálatokat, majd azokat dokumentálja a várandós-gondozási könyvben.

A várandósok többsége egészséges, ennek ellenére indokolt a terhesség rendszeres ellenőrzése és követése, hogy bármely anyai vagy magzati szövődmény idejekorán felismerésre kerüljön. A terhesség időtartamát három harmadra (trimester) osztjuk.

A terhességi kor kiszámítására a legelterjedtebb és legegyszerűbb módszer a Naegele-számítás: az utolsó havi vérzés 1. napjához 7 napot adva, majd abból 3 naptári hónapot levonva határozzuk meg a szülés várható időpontját. Fontos kiemelni, hogy számos esetben az utolsó havi vérzés időpontja nem meghatározott, vagy a ciklus szabálytalan, így a Naegel-számítás pontatlan lehet, annak korrigálását az első trimesterben elvégzett ultrahang-szűrővizsgálat során mért biometriai mutatók alapján lehet elvégezni.

A terhesség során végzendő ellenőrző vizsgálatok jól kidolgozott protokoll alapján történnek, szövődménymentes terhesség esetén az alábbiak szerint indokolt végezni:

Első trimeszterben végzendő vizsgálatok

• labor (teljes vérkép – vizelet, máj-vesefunkció, éhgyomri vércukor
• lues szerológia (Wa/VDRL)
• hepatitis B vizsgálat (vagy a 16. héten)
• vércsoport meghatározás + ellenanyagszűrés
• bimanuális vizsg. + cytologiai és colposcopos vizsgálat
• emlők tapintásos vizsgálata
• medencemérés
• ultrahangvizsg. (első jelentkezéskor és a 12-13. héten – I. Szűrővizsgálat)
• belgyógyászati vizsgálat, EKG
• testsúly, magasság
• fogászati vizsg.
• szükség esetén genetikai vizsgálat

 A terhesgondozás során végzendő további vizsgálatok

• ellenőrző vizsgálatok (vérnyomás, pulzus, súly, vizelet, szívhanghallgatás, sz.sz. vaginalis vizsgálat)
  • 26. hétig havonta
  • 26 – 36. hét között 3 hetente
  • 36. héttől hetente
• GDM szűrése 20-24. héten, 28-32. héten
• AFP 16. héten (VZR, triszómiák)
• UH (12-13., 18-19., 30-31., 36-37. héten)
• Cardiotokographia (35. héttől hetente egyszer, 40. héttől naponta kétszer)
• Anti-D ellenanyag 16., 28., 36. héten